Április 15-én egy ember, a Duna felett kifeszített drótkötélen egyensúlyozva sétál át a folyó egyik partjáról a másikra.

Cirkusztörténelmi artistaprodukcióval csatlakozik a Fővárosi Nagycirkusz a 10. Nemzetközi Színházi Olimpiához és Budapest egyesítésének 150. évfordulójához a cirkusz világnapja alkalmából. Az évszázados álom legyőzni a gravitációt, „átmenteni az értékeket a túlsó partra" Magyarországon először történik meg, hogy egy ember a Duna felett kifeszített drótkötélen egyensúlyozva sétál át a folyó egyik partjáról a másikra. A Fővárosi Nagycirkusz produkcióját ifj. Simet' László érdemes művész artista hajtja végre Fekete Péter rendezésében a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia nyitóeseményén, a Cirkuszi Világnap alkalmából a Belgrád rakpart 18. és a vele ellentétes budai alsó rakpart közötti dunai szakaszon. Ifj. Simet László többszörösen díjazott, 63 éves artistaművész 300 métert tesz meg 30 méteres magasságban, a Duna fölött kifeszített 22 milliméter vastagságú drótkötélen.

Az „ÁTMENTEM" projekt Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára rendezett emlékév egyik kiemelkedő eseménye.

A komoly tradíciókkal bíró magyar cirkuszművészet hidat képez az emberek, a művészeti ágak, a múlt és a jövő között. A cirkuszművészet fontos üzenetekkel bír, amelyek túlmutatnak a látványi esztétikumokon: ilyen a múlt tisztelete, a kitartás, az összetartás, a bizalom, az egyenlőség, a bátorság vagy a csapatmunka. Ezeknek az üzeneteknek és a magasfokú művészi közlésmódnak hála, a cirkuszművészet mára már túllépett a puszta szórakoztatási formán: a társművészetekkel egyenrangú, az érzelmeinkre és a gondolatainkra hatást gyakorló, katarzist kiváltó előadó-művészeti ággá vált.

"Mi adja egy nemzet magját, ha nem a kultúrája és a nyelve, amit meg kell őriznünk és továbbadnunk a következő nemzedékeknek? A kultúránk tart minket össze, aminek a megőrzése a globalizáció idején kiemelt feladatunk. A koronavírus-járvány, majd a szomszédunkban dúló háború próbára tesz minket, szétzilálja a megszokott életünket. Imbolyog alattunk a föld, de nekünk tudnunk kell, hogy melyek azok az alapértékek, amelyeket bármi áron át akarunk menteni, és amiket át kell adnunk a következő generációnak. Erről szól az ÁTMENTEM-Dunacrossing projekt." (Fekete Péter)

Ifj. Simet László édesapjától, id. Simet Lászlótól (Id. Simet László Érdemes Művész, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett magyar artistaművész) tanulta a magasdrót-egyensúlyozást, akit Balogh Mihály „Baldio- artistaművész, a magyar cirkuszvilág meghatározó alakja fedezett fel, majd 1955-ben felkérte, hogy csatlakozzon a Baldio Csoporthoz.

Ifj. Simet László húszévesen, 1978-ban csatlakozott szülei magasdrót-egyensúlyozó számához, 1978-tól velük lépett fel a világ legnevesebb cirkuszaiban 3 Simet művésznéven. 1989-től drótkötélen motorozik, majd 1995-től a halálkerék is színesíti produkcióját. Legújabb produkciója az Astronauts címet viseli, ami a halálkerék és a magasdrót kombinációja. Tizenhárom éven át visszatérő szereplő volt a Cirque du Soleil műsoraiban (Chemins Invisibles, Le hangar des Oubliés) ahol a Le hangar des Dublés előadásban főszerepet is játszott, a québeci vámház vámtisztjét alakította halálkerék produkcióval. Dél-Amerika kivételével az összes kontinensen fellépett a legnevesebb cirkuszokban, szabadtéri szórakoztató parkokban, színházakban és stadionokban. Az úgynevezett Skywalk cirkuszi számmal 1997 szeptemberében Budapesten a Szent István körút és a Visegrádi utca sarkánál kifeszített drótkötélen sétált át az ünneplő tömeg felett, a 2012-es londoni olimpia és paralimpia záróünnepségén pedig 50 méteres magasságban. A mai napig aktív, 63 éves artistaművész 2019-ben megdöntötte saját magassági rekordját: Kínában, az első Wencheng Dawazi International Competition Fesztiválon 87 méter magasban, egy 157 méter hosszú drótkötélen többször is átszaladt.

A Pesti oldal Belgrád rakpart 18 és a vele ellentétes budai Raoul Wallenberg rakpart között a Duna szélessége kb. 300 méter. Feszítési pontok: a drótot a kiinduló pont (budai oldal) és az érkezési pont (pesti oldal) mellett, több helyen legalább 9-12 ponton a vízen is feszíteni kell;  a Duna vizén történő kikötési pontokat uszályokon tervezik, a parton daruk rögzítik a drótot; az uszályokon a feszítés emberi erővel, 20 ember összehangolt munkájával történik; 3 db uszály áll rendelkezésükre a vízen és 1-1 daru a két parton; a hajózási forgalom a fenti időszakban szünetel, szükség esetén a rakpartokon a közúti forgalom is korlátozásra kerül.

Élő közvetítés

A történelmi cirkuszi produkció Magyarországon először lesz látható. Az európai viszonylatban is egyedülálló produkciót online is meg lehet majd csodálni olyan kamerák segítségével, melyek látványvilágát más közvetítések nem adják vissza. Az otthon kényelméből is átélhető lesz, milyen a Duna felett sétálni dacolva a gravitációval, a széllel, a folyó elemi erejének hömpölygő vonzásával az artistaművészre és a balanszrúdra rögzített GoPro kamera segítségével. Az élő közvetítést a levegőből drónok, valamint az uszályokon felállított kamerák segítik, ezzel egyedülálló élményt nyújtva a képernyők előtt lévőknek. Mit lehet látni a kamerákon keresztül? - amit a kötéltáncos lát: átkelést ifj. Simet László szemszögéből, 30 méteres magasságból; élőben a balanszrúdról: két kamera a rúd egy-egy végén; - a budai indulást és a pesti érkezést, közben hallgatni szakértők kommentárját; a Duna közepén lévő uszályról, ahol a „cavalettiket" tartó artisták feszítik ki a köteleket; - a levegőből a drónkameránk nézőpontjából; - előkészületeket bemutató exkluzív werkfilmeket, bejátszókat.

A kötéltánc az egyik legősibb cirkuszi zsáner. Az artista ügyességén kívül mindössze három dolog kell hozzá: egy kötél (vagy drót és két biztos pont, amely közé kifeszíthető. A két pont pedig lehet két fa, két templomtorony, egy szakadék két partja vagy egy terem két fala. Bárhol is mutatják be, a kötéltáncos produkció az ókortól kezdve mindig lenyűgözi a nézőközönséget. A kötéltáncos nincs mindig egyedül a magasban: a produkció lehet duó- vagy csoportszám is. Odafönt a magasban, biztosítókötél nélkül, különösen fontos az összhang és a csapatmunka. Az sem törvényszerű, hogy a drótot vízszintesen feszítik ki. Az ún. ferdedróton a csúszós felülettel és a gravitációval is meg kell küzdeni.

Charles Blondin volt az első artista, aki 1859. június 30-án kötélen átment a Niagara vízesés felett. Az utat egy 335 méter hosszú kötélen tette meg, amely 48 méter magasan volt kifeszítve a víz fölött. Később többféle trükkel bővítette a számát, például áttolt a kötélen egy talicskában ülő hölgyet vagy tojást sütött a magasban. Blondin Magyarországon is többször bemutatta egyensúlyozó tudományát. A 20. század legendás magasdrótos attrakciója a háromemeletes piramis volt, amit elsőként a Wallenda család tagjai, a The Great Wallendas mutatott be az 1920-as években. Ez a kötéltáncos mutatvány veszélyessége miatt manapság is ritka.

A cirkuszi világnapra tervezett produkció sajtónyilvános szárazpróbáján Fekete Péter, a produkció rendezője, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, ifj. Simet László érdemes művész és Kovács Gábor Dénes, a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia igazgatója adott tájékoztatást fenti a részletekről.