Január 5-ig várják a szervezők az olvasók jelöléseit Magyarország legrangosabb fantasztikus irodalmi díjára.

A nemzetközileg is elismert sci-fi íróról elnevezett Zsoldos Péter-díj a 2020-as megújulása óta folyamatosan igyekszik megtalálni a magyar szerzők által írt legjobb fantasztikus műveket és a legjobb, eredetileg idegen nyelven, itthon fordításban megjelent regényeket. A 2023-as díj kiválasztási folyamatába ezúttal az olvasókat is be kívánják vonni a szervezők: január 5-ig várják a közönség jelöléseit mindhárom kategóriában azokra a művekre, amelyek 2021. december 1. és 2022. december 1. között jelentek meg.

A jelölések ezen az oldalon adhatók le.

Az olvasói jelölésekből a hazai szakmai közösség tagjainak szavazatai alapján állnak össze az egyes kategóriák shortlist-jei. Az ezekre felkerülő regények és novellák közül választja ki a zsűri a legjobbaknak járó díjat, amelyet Zsoldos Péter születésnapján, 2023. április 20-án, az Ellenpont Minifesztivál keretében adnak át a Cinema MOM-ban. A díjazott művek szerzői Józsa Bálint szobrászművész kisplasztikájának egy-egy bronz másolata mellett a Libri támogatását is élvezhetik.

A nevezéssel és a korábbi díjazottakkal kapcsolatos információk a Zsoldos Péter-díj hivatalos honlapján olvashatók.

2023-as Zsoldos Péter-díj jelölés

   Legjobb magyar regény: magyar szerző magyar nyelven először 2021. december 1. és 2022. december 1. között megjelent regénye.

   Legjobb magyar novella: magyar szerző magyar nyelven először 2021. december 1. és 2022. december 1. között megjelent novellája.

   Legjobb idegen nyelvű regény (fordítás): eredetileg idegen nyelven megjelent regény első ízben 2021. december 1. és 2022. december 1. között megjelent fordítása.

A Zsoldos Péter-díjat az író halálának évében, 1997-ben alapította az Avana Egyesület és a Zsoldos-család Salgótarján városának támogatásával, amely a HungaroConnak és az azon megtartott díjátadónak is otthont adott 2015-ig. (Az egyesület díjazottjai és a zsűri névsora itt található.) A Zsoldos-család 2020-ban átvette a díj gondozását az egyesülettől, és egy szakmai testületre támaszkodva új alapokra helyezte. A megújult díjat minden év április 20-án, az író születésnapján adják át az előző évek legkiemelkedőbb alkotóinak – immár nemcsak regény és novella, hanem műfordítás kategóriában is. A legfontosabb változás azonban a zsánert érinti: a science fiction mellett a fantasy és a fantasztikum más területén megjelenő művek is nevezhetők. A nevezéssel kapcsolatos információk itt olvashatók.

A szakmai zsűri a korábbi öt helyett hét főből áll: Benczik Vera, H. Nagy Péter, Hegedűs Orsolya, Keserű József, Makai Péter Kristóf, Szilárdi Réka és Takács Bogi választja ki a shortlistre kerülő magyar szerzők regényei, novellái, valamint regényfordítások közül a díjazottakat. A shortlist összeállítása során a szervezők az olvasóközönség és több tucat szakember jelöléseit veszik figyelembe, és a szakmai zsűri döntése mellett egy közönségdíjnak is teret biztosítanak. A díjjal kapcsolatos szakmai döntéseket a Zsoldos-család képviselőjével egyeztetve egy tanácsadó testület hozza, amelynek tagjai Gaborják Ádám és Takács Gábor. A díj irodalmi szervezetektől, kiadóktól és intézményektől független.

Zsoldos Péter 1930–1997

Az Alföldön született 1930-ban, Szentes határában. Élete első éveit a természet bűvöletében élte le, majd ehhez társult az olvasás szeretete. Tizenöt esztendős korától írónak készült, mégis a Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A Magyar Rádiónál helyezkedett el szerkesztőként, közben pszichológiát is tanult. Az ötvenes években kezdett ismerkedni az SF-fel, kedvenceivé Bradbury és Lem moralista eszmeiségű művei váltak. Munkája mellett írta meg valamennyi regényét, elsőként A Viking visszatért, amely 1963-ban jelent meg. Ekkor még talán maga sem sejtette, hogy egy trilógia alapjait rakja le. Gregor Man, az űrhajósból lett istenkirály és civilizátor története 1969-ben a Távoli tűzzel folytatódott, amely újító módon, valóságos történelmi regény formájában tálalta fantasztikus cselekményét.

A hetvenes évek újabb igen fontos művel indult, A feladattal, amely egy küldetés mindenek felett valóságáról szól, akár emberéletek árán is. Ezt az Ellenpont követte 1973-ban, robotokkal a főszerepben – Asimov és Lem egyértelmű inspirálására. Az évtized második felében még két forgatókönyv került ki keze alól (társszerzőkkel). Az első saját regényét, A feladatot adaptálta televízióra, a második egy eredeti tévéjáték alapjául szolgált A bunker címmel. Végül 1979-ben rendhagyó életrajzi kötetet írt Mogyeszt Muszorgszkij orosz zeneszerzőről (Portré négy ülésben). Fred Hoyle A fekete felhőjével polemizáló, ám a természettudományok helyett inkább a pszichológiát hangsúlyozó A holtak nem vetnek árnyékot 1983-ban látott napvilágot, majd hosszas vajúdás után a Gregor Man-trilógia záró epizódja, Az utolsó kísértés 1988-ban. A további művek tervben maradtak, elvesztek az utókor számára. Írójuk 1997-ben távozott az élők sorából. Életében kétszer tüntették ki Eurocon-díjjal (1972, 1974), egyszer-egyszer Arany Meteor-, Hungarocon-, illetve Galaktika-díjjal. Halála után tisztelői róla is díjat neveztek el, amellyel azóta is minden évben a legjobb SF-regényeket és elbeszéléseket jutalmazzák.