Az elmúlt években lelkiismeretesen végignéztem majd’ minden magyar filmet, még a legrosszabbakról sem mentem ki, még ha a közönség 90%-a így is tett. A Nyomozó, Valami Amerika vagy a Kontroll is tekinthetők jó moziknak, de kizárólag az itthoni mezőnyt figyelembe véve. A Kaméleon az első olyan film hosszú-hosszú évek óta, ami nemzetközi viszonylatban is kiválóan megállja a helyét. Ha a szereplők szájmozgása nem egyezne meg a hallott szöveggel, akkor rá sem jönnénk, hogy nem Hollywood újabb importált káprázatára váltottunk jegyet.

Új animációs rajzfilm érkezik a hazai mozikba december 25-én „Cincin lovag legendája” címmel, ami – a Shrek vagy a L’ecsó után – ismét kevésbé népszerű teremtmények lelkébe enged bepillantást, megmutatva, mennyi fény és árnyék lakozhat egy-egy szívben, legyen az egéré vagy patkányé, alattvalóé vagy királyé.

A Hullám. Nem mondanám, hogy túl sok német film jut el a magyar mozikba, de az a kevés elég rendesen odaüt. Most egy tanár mutatja meg a diákoknak, hogy a történelmi tapasztalat mit sem ér, ha egy mániákus megint diktatúrát akar építeni.